A kolostor

   1728-ban Robert Leeb lett a heiligenkreutzi ciszterek apátja. Az Ő törekvései révén Vl. Károly császár 1734 július 29-én a szentgotthárdi ciszterek által teremtett apátságot egyesítette Heiligenkeutzzal. Leeb apát valódi nagysága és hatalma igazolására kezdett, a mai monumentális szentgotthárdi templom építésébe.
   A Szentgotthárdra érkező ciszterek először lakhelyük  építésébe kezdtek.  Addig a Schlössl-berg várrészében laktak, később a kertészlakban. 1740-ben elkezdhették a kolostor építését. A terveket Anton Pilgram készítette. Először a déli szárnyat kezdték építeni és ebbe 1746-ben beköltöztek.  1748-ban letették a templom alapkövét, miközben gazdasági épületek, malmok, hidak épültek, folytatták a kolostor terjeszkedését és a települést is szépítették. A Kolostor mai része 1750-ben készült el teljesen. A templom körül szimmetrikusra tervezett északi rész már nem valósult meg a heiligenkreutzi apátság anyagi gondjai miatt.
   Kétszáz év eltelte után a kolostor élete teljesen megváltozott. 1950-ben a cisztereket egy éjszaka kitelepítették a kolostorból. A Járási-, majd a Városi Tanács költözött az épületbe. 1951 után a vallásos képeket, szobrokat eltávolították, a falfestmények egy részét lemeszelték. A központi fűtés bevezetése után az értékes, kétszáz éves kályhákat egyenként eladták, mivel azok a kialakított irodákban feleslegesen foglalták el a helyeket. Ma a Polgármesteri és a Járási Hivatal  működik az épületben. 
   A Polgármester titkárságáról nyílik ajtó az egykori apáti fogadószobába, amely ma is a fogadószoba rendeltetését tölti be. Robert Leeb terem elnevezést kapta. A szobában körbe Dorffmeister István jelentős barokk festő tíz képe volt. Ezeket a Magyar Nemzeti Galériába szállítotték 1951-ben. Közülük több kép ma is az állandó kiállításon szerepel. Egy kép került Heiligenkreutzba. 2012 május 5-én a tíz kép gigitális másolatának elhelyezésével újra visszakapta eredeti szépségét a szoba.
 A fogadószobába belépve szemben helyezkedik el:
    - lll. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot.( Tőle jobbra és körbe láthatók:)
    - Mohácsi csata és kiegészítő tájképe
    - Szentgotthárdi csata
    - Leeb Robert apát átveszi lll. Károlytól az adománylevelet
    - Fritz Alberik apát bemutatja a szentgotthárdi apátságot és kiegészítő tájképe.
    - Rutter Marian apát a megszépült szombathelyi líceummal
     - Két tájkép az eredeti templom romjairól.
    Szintén a kolostor emeleti részén, a keleti oldalon találjuk az eredeti formájában társalgót  betöltő termet. Ez a vendégek méltó fogadására készült. Az elmúlt évtizedekben házasságkötő teremnek használták, az utóbbi években pedig a testületi ülések színhelye. E terem a Fritz Alberik terem nevet kapta. Eredetileg négy Matthias Gusner festmény diszítette, amelyeket a heiligenkreutziak elvittek, amikor a zirci-pilisi-pásztói apátság kapta meg a szentgotthárdi apátságot. 2013-ban e képek digitális másolata került az eredeti képek helyére. A négy kép azokat az apátokat ábrázolja, akik jelentős személyek, apátok voltak az apátság történetében:
    - Clemens Schaffer apát (1658-93)
    - Marian Schirmer von Schirmthal apát  (1693-17059
    - Gerhard Weixelberger apát  (1705-28)
    - Robert Leeb apát  (1728-55)
   Az eredeti berendetéshez tartozott egy kályha 1748-ból.
   A terem mennyezetét is Gusner kép diszíti, a Hajnal allegóriája secco. A képen Auróra, - Hajnal - fiatal nő képében jelenik meg és jobb kezével harmatot permetez a földi világra.
   A társalgó mellett találjuk a könyvtárat.
   A könyvtár gyönyörű szekrényeit Kaspar Schrezenmayer frater asztalos készítette. Tölgy- illetve fenyőfa alapon jávorral, dióval és diógyökérrel borított és berakott nyitott könyvszekrényeken helyezkedtek el az értékes könyvek, amelyekből imádkozni, tanulni és tanítani lehetett. A könyvtárnak dolgozott Christian Weidinger könyvkötő, aki rendkívül ízléses munkákat hagyott az utókorra. Ő 1778-ban halt meg Szentgotthárdon és a temető-kápolna kriptájában nyugszik.
   A könyvtár mennyezetét itt is Matthias Gusner festménye diszíti: A négy Sarkalatos Erény allegóriája című secco. A négy sarkalatos erény pedig: az Igazság, a Mértékletesség, az Okosság és az Erősség.
   A könyvtár állományát 1951-ben több helyre elvitték. A helység jelenleg restaurálásra vár.
   A földszinten van az ebédlő, refektórium.
  Ma ez a házasságkötő-terem és számtalan kulturális esemény színhelye. A terem egyik dísze a szürke-mázas cserépkályha, amely már nem az eredeti. A ma látható 1800 körül készült Grazban. A másik értékes berendezési tárgy a szószék.  Schrezenmayer és műhelye munkája. A falakat alul 130 cm-es lambéria diszítette, amely restaurálásra Budapestre került és nincs meg.
   A mennyezeti festményt Gusner készítette. Címe: Szt. Gotthard püspök az apátságot Márián keresztül a Szentháromság oltalmába ajánlja. A kép figyelemre való része, hogy ez a kép ábrázolja az eredetileg tervezett templom látványképét, a tervezett kolostorral. A mennezeti festmény két oldalán az épületfelújítási munkák közben két lemeszelt, gyümölcsöt tartó puttókat ábrázoló festményt tártak fel. Értékes még a vörös márványból készült kézmosó a refektórium előterében.
   A város alapításának évfordulójára 1983-ban készült el a lll. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot című Dorffmeister festmény olajfestékkel készült másolata. Ma ez a festmény a refektórium falát diszíti.
   Az épületben még számtalan értékes zárat, ajtót és külső fűtésmegoldást találunk.